Psota Irén park – Corvin 7

A Psota Irén park, a Corvin 7 irodaház előtti fogadótér és az épület belső udvara három eltérő használatú, egymáshoz kapcsolódó helyszín Budapest VIII. kerületében. Tájépítészeti tervezésük során a gyalogos kapcsolatok, a találkozásra és pihenésre alkalmas terek, valamint a városi környezethez alkalmazkodó növényzet kialakítása került előtérbe. A terveket a 4D Tájépítész Iroda készítette.

Egy kisebb közpark a Corvin-negyedben

A tervezési terület a Szigony utca, a Tömő utca, a Balassa utca és az Apáthy István utca által határolt tömbben helyezkedik el. A Corvin sétány közös tengelyre felfűzött szakaszaihoz képest önállóbb helyzetű terület, amelynek építészeti kialakítása a sétány világát és léptékét folytatja, ugyanakkor a környező keretes beépítéshez és udvaros térrendszerhez is kapcsolódik.

A Psota Irén park ennek a sűrűn beépített városi környezetnek egy kisebb „levegővétele”. Az irodaház melletti, Psota Irén egykori szülőházának helyet adó telket a beruházó kifejezetten közpark kialakítása céljából vásárolta meg. A park így a Corvin 7 fejlesztéshez kapcsolódva teremt helyet a megállásra és pihenésre.

Fogadótér és vízjáték

Az irodaház előtti tér kialakításánál fontos szempont volt a közvetlen gyalogos kapcsolatok megteremtése. A főbejárat környezetét úgy alakítottuk ki, hogy segítse a Corvin sétány egyes ütemei közötti átjárást, és találkozóhelyként is használható legyen.

A burkolt térre ülőhelyek, lombos fák és téliesíthető vízjáték kerültek. A vízarchitektúra az évszakokkal együtt változó eleme a bejárat környezetének: az őszi vízleeresztést követően szoborszerű formaként marad jelen a térben.

Belső udvar és növényalkalmazás

Az irodaház belső udvarában a közösségi használat kapott hangsúlyt. A mobil, szabadon használható berendezések lehetővé teszik, hogy az udvar elrendezése a használók igényeihez igazodjon. A külső fogadótér mellett így az épületen belül is létrejött egy találkozásra és időtöltésre alkalmas szabadtér.

A többszintes növényállomány fajait elsősorban honos, a városi környezet terhelését tűrő növények közül válogattuk. A kiválasztásnál a beporzók és a madarak igényeit is figyelembe vettük. A tér burkolt felületeibe kerülő fákat Stockholm-módszerrel ültettük; a faültetés műszaki megoldása így a burkolt környezet kialakításának is része volt.